Az Európai Bizottság határozott lépésre szánta el magát Magyarországgal szemben: 93 millió eurós fizetési felszólítást küldött, 15 napos teljesítési határidővel. A brüsszeli testület szándéka szerint levonná ezt az összeget, azonban kérdéses, hogy van-e egyáltalán miből - írta meg a hvg.
A magyar miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottságnak néhány nappal az október 31-i fizetési határidő előtt, amelyre a Bizottság hamarosan válaszolni fog. A fizetési felszólítást szeptember 13-án, 45 napos határidővel küldték a magyar kormánynak, és egy újabb 15 napos határidő után november 18-án megindulhat a tétel behajtása. A levél tartalma nem ismert, de a Bizottság annyit reagált rá, hogy a tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által rájuk kiszabott pénzbírság kifizetését vagy módosítani a megállapított összeget.
Az olasz kormány új rendeletet fogadott el, hogy megkerülje a római bíróság és az Európai Bíróság (ECJ) döntései jelentette jogi akadályokat, hogy életben tartsa az Albániával kötött migrációs együttműködést – számolt be az Euractiv.
Az Európai Unió tagállamai már egy új, hatékonyabb kiutasítási rendszerrel egészítenék ki a nyáron elfogadott migrációs paktumot. Annak ellenére, hogy a dokumentum sok szempontból megfelel a korábbi javaslatoknak, a visszatoloncolásra és határellenőrzésekre vonatkozó további szigorítási javaslatokról tárgyalnak. Magyarország, miközben hivatalosan is bejelentette, hogy nem kíván részt venni az új uniós menekültügyi rendszerben, újabb konfliktusokat generálhat Brüsszellel, hiszen a jogszabályok módosításához a többi tagállam egyhangú beleegyezése szükséges.
Éles hangvételű közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság azon csütörtöki döntésére, miszerint kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt. A tárca szerint azok a kiskereskedelmi cégek, amelyek nem tartják tiszteletben a magyar fogyasztókat (és a Spart ilyennek nevezte), nincs helye a magyar gazdaságban.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy pert indít Magyarország ellen az Európai Bíróságon a szuverenitásvédelmi törvény miatt – számolt be a hvg.hu a Bizottság honlapján közzétett információk alapján.
A spanyol kormány augusztusban blokkolta a magyar Ganz-MáVag konzorcium 600 millió eurós ajánlatát a spanyol Talgo vasúti járműgyártó felvásárlására, nemzetbiztonsági és közrendvédelmi okokra hivatkozva. A Ganz-MáVag vezetője, Bacsa György, politikai indítékokat lát a döntés mögött, és kijelentette, hogy a spanyol kormány figyelmen kívül hagyta az EU alapvető szabadságait, különösen a tőke szabad áramlását – számolt be a Financial Times.
Egyre biztosabb, hogy az idei év végén Magyarország jelentős mennyiségű uniós forrást veszít el véglegesen, a végösszeg megközelíti a 1,5 milliárd eurót. A régóta húzódó jogállamisági viták, a kondicionalitási eljárás lezáratlansága még csak fenyeget a pénzek elbukásával, de 300 millió eurónyi forrást már el is veszített a költségvetés az Európai Unió Bíróságának ítélete miatt, amit a kormány nem is akar végrehajtani.
Van egy "menetrend és módszertan, hogy megegyezzenek egy megoldásról", amivel "a lehető leggyorsabb eljárással" megfelelne a magyar kormány az uniós bíróság menekültügyi ítéletnek – ezt jelezte csütörtökön Brüsszelben Bóka János EU-ügyi miniszter a Telex tudósítása szerint.
Jövő hónap közepén kezdődhetnek az új Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatása. Az Európai Parlament nagyon szigorú eljárást ígért az aspiránsok átvilágításánál, de igazán a politikai vitáknál szorongathatják meg az EU végrehajtó szervének új vezetőit.
Tájékoztatta a kormány az Európai Bizottságot, hogy a menekültügyi rendszer kapcsolatos problémák miatt kiszabott bírságot nem fizeti be a magyar kormány – jelentette ki Bóka János EU-ügyekért felelős miniszter az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése után a Portfolio-nak. A tárcavezető elmondta, hogy így a tételt nem a még befagyasztott kohéziós forrásokból, hanem a folyósítandó támogatásokból vonhatja le Brüsszel.
Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy fizesse meg az Európai Unió Bírósága által kiszabott napi 1 millió eurós bírságból összegyűlt 93 millió eurós (mintegy 36 milliárd forintos) büntetést, amelyet az Európai Bíróság június 13-án hozott ítéletének nem teljesítése miatt szabtak ki. Eközben a 200 millió eurós egyszeri tétel esetében megkezdik a végrehajtást.
Sérti a szabad versenyt, és aránytalan is az a magyar szabályozás, amely arra kötelezte a kiskereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság a magyar állammal szemben a SPAR Magyarország által indított perben. A per tárgya az árstop szabályozás miatt kiszabott bírság volt, amely magasabb árukészletet írt elő az árstop miatti vásárlói roham kielégítése érdekében. Az ítélet a csütörtöki Kormányinfón is szóba került, amelyre reagált is Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, az eseményről szóló élő tudósításunk itt olvasható. A Nemzetgazdasági Minisztérium is kiadott egy reakciót.
Az EU bírósága helyben hagyta az Google-re kiszabott 2,42 milliárd euró bírságot, amelyet 2017-ben szabtak ki rá amiatt, hogy versenyelőnyével visszaélve a keresőjében saját árösszehasonlító szolgáltatását részesítette előnyben a versenytársak kárára - közölte a luxemburgi székhelyű testület kedden.
Teljes visszatérítést kaphatnak az utazási irodáktól és utazásszervezőktől azok, akiknek le kellett mondaniuk az útjukat. Akkor is így el kell járni, ha az érintett cégek csődbe mennek, mert ilyenkor a biztosítóknak kell fizetniük – derül ki az Európai Unió Bíróságának precedensértékű ítéletéből.
A mai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy ha nem oldódik meg szeptemberig a Lukoil-ügy, akkor ellátási problémák is lehetnek Magyarországon, és az üzemanyagok árát is érintheti a helyzet. A kormány a Bizottsághoz fordult, ha nem sikerül megoldást találni, a kormány lépéseket tesz. Az Európai Bíróság bírságával kapcsolatban elmondta, hogy a kormánynak nincs választása, be kell azt fizetni, az ítéleg végrehajtásáról egyeztetést kezdeményeztek a Bizottsággal: ha nem sikerül megállapodni, annak a többi uniós ország issza meg a levét Gulyás szerint. Emellett szó volt a leendő magyar biztosról, a kínai hitelről, családtámogatásról, valamint a légitársaságok késéséről is.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
